Infláció és a törlesztőrészlet (Reálérték vs. Nominális érték)
Amikor Ön egy hosszú távú, fix kamatozású lakáshitelt vesz fel, a havi törlesztőrészlete (pl. 150.000 Ft) a kamatperiódus végéig nem változik. Ezt az összeget hívjuk nominális értéknek.
Ezzel párhuzamosan az infláció azt jelenti, hogy a pénz évről évre veszít az értékéből: ugyanannyi pénzért kevesebb dolgot lehet vásárolni.
Miért kedvező ez Önnek egy fix hitelnél?
Ez a két hatás (fix törlesztő + pénzromlás) együtt az Ön számára hosszú távon kedvező:
Míg a fizetendő 150.000 Ft-os törlesztő nominálisan (szám szerint) fix marad, addig annak reálértéke (vagyis a "súlya", valódi terhe) az évek során folyamatosan csökken.
Lényegében az infláció "kompenzálja" Önt, mert a jövőbeli, kevesebbet érő forintokkal fizeti ki a mai értéken felvett hitelét.
Példa a gyakorlatban
A törlesztőrészlet "terhét" legkönnyebben a havi fizetésünkhöz viszonyítva érthetjük meg.
Havi fizetése: bruttó 600.000 Ft
Fix törlesztőrészlet: 150.000 Ft
A törlesztő a fizetése 25%-át teszi ki.
Tegyük fel, hogy a fizetése követte az inflációt, és megduplázódott: bruttó 1.200.000 Ft
A fix törlesztőrészlet: továbbra is 150.000 Ft
A törlesztő 10 év múlva már csak a fizetése 12,5%-át teszi ki.
Bár a példa leegyszerűsített, a lényege jól látható: az infláció és a béremelkedés "kinövi" a fix törlesztőrészletet, így az évről évre kisebb terhet jelent a családi költségvetésben.
Ezt mutatja a kalkulátor csúszkája is
A weboldalunkon található "Inflációs csúszka" pontosan ezt a hatást modellezi. Megmutatja, hogy a ma fixált törlesztőrészletének – egy Ön által becsült átlagos infláció mellett – mennyi lesz a reálértéke (vásárlóereje) 5, 10, vagy 20 év múlva.