A vagyonszerzési illeték (a köznyelvben "lakásvásárlási illeték" vagy "átírási illeték") az a kötelező, egyszeri adó, amelyet az ingatlan megszerzésekor a vevőnek kell befizetnie a magyar állam felé.

Ez a tétel jellemzően a vételáron és az ügyvédi díjon felüli legnagyobb egyszeri költség egy lakásvásárlás során. Fontos, hogy ezt nem a banknak vagy az eladónak, hanem az adóhatóságnak (NAV) fizetjük, jellemzően hónapokkal az adásvétel lezárása után, külön fizetési meghagyás alapján.

Mennyi az illeték mértéke?

Az általános szabály: A vagyonszerzési illeték mértéke az ingatlan teljes forgalmi értékének 4%-a.

Ez alól azonban a 2025-ös szabályozás rengeteg fontos kivételt és mentességet ismer, amelyeket egy hitelfelvétel tervezésekor kulcsfontosságú ismerni.

A legfontosabb mentességek és kedvezmények

Egy hitelkalkulátor felhasználójaként Önnek nem a 4%-os szabály, hanem a mentességek ismerete a legfontosabb.

1. CSOK Plusz (Teljes mentesség) A 2024. januártól (és 2025-ben is) érvényes szabályozás szerint, aki CSOK Plusz kamattámogatott hitel igénybevételével vásárol ingatlant, az teljesen mentesül a vagyonszerzési illeték megfizetése alól.

2. Első lakástulajdont szerzők (Kedvezmény) Aki 35 év alatti és az első lakástulajdonát szerzi meg, jogosult az ún. "első lakásvásárlói kedvezményre". Ez jellemzően 50%-os illetékkedvezményt vagy kedvező részletfizetési lehetőséget jelent (meghatározott értékhatárig).

3. Családon belüli átruházás (Teljes mentesség) Házastársak, valamint egyenes ági rokonok (pl. szülő, gyermek, nagyszülő) közötti adásvétel vagy ajándékozás teljesen illetékmentes.

4. Lakáscsere (Különbözeti illeték) Ez egy rendkívül gyakori és fontos szabály. Ha valaki a meglévő lakásának eladását követő (vagy azt megelőző) 1 éven belül vásárol egy másik lakóingatlant, az illetéket nem a teljes vételár, hanem csak a két ingatlan forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni.